udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
873
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 871-873
Névmutató:
Funar, Gheorghe
1992. március 5.
Gheorghe Funar, Kolozsvár megválasztott polgármestere /A Román Nemzeti Egységpárt jelöltje/ kijelentette, hogy az önálló magyar iskolák szeparatizmust jelentenek, azokat meg kell szüntetni. A románoknak sincsenek iskoláik. Szerinte nincs szükség önálló magyar egyetemre, az nem is szolgálná a magyar fiatalok érdekeit. A magyar revizionizmust az RMDSZ egyes vezetői, a magyar kormány néhány tagja és néhány emigráns képviseli, mondta. / Gál Mária: A polgármester válaszol. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./1992. március 14.
Gheorghe Funar, Kolozsvár új polgármestere kijelentette, hogy a románoknak nincsenek iskoláik Kolozsváron. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 5/ A Romania Liberában ezzel szemben Virgil Lazar megírta, hogy Kolozsváron az elemi iskolákban 2621-en tanulnak magyar nyelven, 14654-en románul, a gimnáziumokban 3194-en magyarul és 16187-en románul, a líceumokban pedig 1995 magyar diák tanul anyanyelvén és 13493-at oktatnak románul. Egyetlen tiszta magyar nyelvű középiskola sincs Kolozsváron. /Romania Libera /Bukarest), márc. 14-15./ 1992. március 14.
Többszöri halasztás után márc. 14-én hivatalosan beiktatták Kolozsvár megválasztott polgármesterét, Gheorghe Funart, a Nemzeti Egységpárt tagját. Eckstein-Kovács Péter parlament képviselő bejelentette, hogy lemond parlamenti mandátumáról, s a kolozsvári tanácsban fog tevékenykedni, ezt azonban a tanácsosok egy része kifogásolta. A teremben ülők magyarellenes bekiabálásai ellenséges hangulatot teremtettek. Alpolgármesternek a Nemzeti Egységpárt tagját, Liviu Medreát választották meg, /Gál Mária: Vatrás az alpolgármester is! = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./ Funar első felszólalásában közölte: ellensége minden szeparatizmusnak, továbbra is számít a Vatra Romanesca és pártja segítségére. Alpolgármesternek nem az egyensúlyt biztosító RMDSZ-tagot választottak, hanem a Vatra egyik alapító tagját, Liviu Medreát. /Túrós-Jakab László, Kolozsvár: "Nem tűrök semmiféle szeparatizmust". = Új Magyarország, márc. 16./1992. március 19.
Gheorghe Funar kolozsvári polgármester márc. 19-én felszólította a Szent Mihály Plébániát, hogy 48 órán belül távolítsák el a kétnyelvű cégtáblát. Az RMDSZ városi tanácsosai a márc. 21-i tanácsülésen felolvasták tiltakozásukat a polgármester diszkriminatív és törvénytelen eljárása ellen. /Tibori Szabó Zoltán: Céltábla a cégtábla. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./1992. április 3.
Funar a Báthory és Apáczai Líceumról azt állította, hogy azok nem magyar, hanem román iskolák, ahol magyar tannyelvű osztályok is vannak. Szerinte a magyar nyelvű feliratok eltávolítása nem jelenti a kisebbségi jogok megsértését. /Újvári Ildikó: Gheorghe Funar: Törvényeink tiltják a kétnyelvű feliratokat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./1992. április 7.
Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere a sajtó, a rádió és a televízió képviselői előtt kijelentette, hogy nem lehet a magyar iskolák megszüntetéséről beszélni, mivel azok nem léteznek, csak román iskolák vannak. Az állította, hogy az alkotmány tiltja a kétnyelvű feliratokat, továbbá az RMDSZ-székházról kifejtette, hogy az RMDSZ-nek nincs joga "ekkora épülethez", amikor például a Romania Mare Pártnak csak egy helyisége van. /MTI/1992. április 26.
Kolozsváron ápr. 25-26-ára terveztek egy nemzetközi tanácskozást, a helységek önkormányzati konferenciáját, amelyet többek között a Fidesz, a kolozsvári MADISZ, a holland Deitmoijerstichting Alapítvány és az RMDSZ liberális platformja rendezett, azonban Kolozsvár polgármestere a konferenciát ápr. 24-én betiltotta, arra hivatkozva, hogy az közrendellenes. /Rendelkezés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./ Előzőleg Gheorghe Funar polgármester sajtóértekezletet tartott, ahol kijelentette, hogy a konferenciát magyarok szervezik, biztosan magyarul fogják megtartani és aki nem tud magyarul, be sem engedik. Ezért betiltja ezt a rendezvényt. /U. I.: Tevékenységéről tájékoztat a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./1992. április 30.
A Soros Alapítvány képviselőinek tervezett találkozóját Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere csak abban az esetben engedélyezi, ha arra a polgármesteri hivatal képviselőin kívül az általa megnevezett társaságok és alapítványok /Vatra Romaneasca, Avram Iancu Társaság/ képviselőit is meghívják. /K. N. K.: A hollandok után Soros a? soros. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./1992. május 23.
Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere máj. 22-i sajtótájékoztatóján dühödten magyarellenes hangot használt. Nyugati újságíróknak válaszolva elmondta, hogy a magyaroknak nem volt elég ezer év, hogy civilizálódjanak, a magyar kormány revansista és ennek az aljas társaságnak a szolgálatában áll a hasonló mentalitású RMDSZ, normális polgármester nem engedte volna meg Nagyváradon az ünneplést stb., stb. A polgármester betiltotta a Portal Kft-t, mert kábeltelevíziós hálózatot akar kiépíteni és abba bármikor bekapcsolódhat Magyarország, az pedig veszélyes. /Makkay József: A magyarokat gyalázta a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./1992. június 11.
Gheorghe Funar /február óta Kolozsvár polgármestere/ nyilatkozott az Új Magyarországnak. Kolozsváron széles jogai vannak a nemzetiségeknek, mondta. A városban csak román iskolák vannak, hangsúlyozta, de ezekben vannak osztályok, amelyekben a kisebbségek nyelvén folyik az oktatás. Szerinte az RMDSZ törvénytelenül tartózkodik jelenlegi székházában. Nincs magyar gimnázium a városban, jelentette ki. Románia Európa legdemokratikusabb országa, nincs szükség Kolozsváron főkonzulátusra. Amikor még működött, akkor kémügynökség volt, jelentette ki. /REA: Gheorghe Funar különös félelmei. = Új Magyarország, jún. 11./ 1992. június 12.
Csíkszeredán, Székelyudvarhelyen és más városokban, így Marosvásárhelyen és Kolozsváron is jún. 11-én tömegtüntetésen tiltakoztak a magyarok az oktatási törvénytervezet ellen. Gheorghe Funar polgármester jún. 10-én betiltotta Kolozsváron a másnapra tervezett tüntetést, az RMDSZ küldöttsége tárgyalt vele, majd a polgármester visszakozott. Kolozsvárott a tiltakozó tüntetést a Báthory Líceum udvarán tartották meg, ahol a felekezetek képviselői után Szőcs Géza, Cs. Gyimesi Éva, Bálint Kelemen Attila igazgató, Szűcs Judit, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Kolozs megyei elnöke mondott beszédet, képviseltette magát a román ellenzék is, így Petre Litiu, aki a Demokratikus Konvenció polgármester-jelöltje volt, továbbá Octavian Buracu és Zoe Dancea a Polgári Szövetség Pártjából, akik beszédet is mondtak. A kolozsvári nagygyűlés résztvevői felhívást fogadtak el, ebben tiltakoztak a magyar oktatási rendszer elsorvasztása ellen. /MTI, Balló Áron: Mátyás király és a kolozsvári bíró. Tüntetés a tanügyi törvénytervezet ellen Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12., Felhívás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12., Botos László: Tüntetések Romániában. = Új Magyarország, jún. 12./ Tőkés László a tüntetés indoklásául a kisebbségellenes tanügyi törvénytervezetet hozta fel, továbbá azt, hogy a magyar gyermekek 20-30 százaléka ma is román iskolába kényszerül. - Önálló magyar iskolarendszert követelünk, hangsúlyozta. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 16./1992. június 16.
Két romániai emberjogi szervezet vezetői sajtóértekezletükön Gheorghe Funar, Kolozsvár ultranacionalista polgármesterének lemondását követelték, mert megkülönböztető intézkedésekkel sújtja a magyar és a többi nemzeti kisebbséget. /MTI/1992. június 17.
Kolozsvárott Gheorghe Funar polgármester utasítására hatósági közegek vonultak ki a Magyar Diákszövetség /MADISZ/ székházához és elkezdték a szervezet ingóságinak elszállítását, kilakoltatási végzéssel viszont nem rendelkeztek. A helyszínre érkező RMDSZ-vezetők tiltakoztak az akció ellen, a kolozsvári tévéstúdió magyar szerkesztői filmezték a kilakoltatást. Az önkormányzati RMDSZ-tagok a prefektushoz fordultak. A kilakoltatást felfüggesztették, de "a folytatást aggódva várjuk", közölte az MTI-vel a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztató Szolgálata. Funar polgármester az előző napokban felszólította a Szabadság, a Korunk szerkesztőségét helységeik kiürítését és az RMDSZ székházával szemben is kilakoltatást helyezett kilátásba. /Új Magyarország, jún. 17., Tibori Szabó Zoltán [a kolozsvári Szabadság főszerkesztője]: Kolozsváron erőszakkal lakoltatták ki a Madiszt. = Népszabadság, jún. 17./1992. június 19.
Gheorghe Funar kolozsvári polgármester a helyi sajtóban jún. 16-án közleményt tett közzé. Ebben a legkülönbözőbb dolgokkal vádolva támadta Bálint Kelemen Attilát, a Brassai Sámuel Líceum igazgatóját, azt is felrótta neki, hogy nem fogott vele kezet. A polgármester azt állította, hogy mesterségesen magyar osztályokat hoztak létre, a líceumban a román tanárokat zaklatják és fenyegetik, élőláncot alkottak, hogy a román tanulókat elriasszák, a tanári értekezleteket etnikai alapon tartják? Funar közleményében tendenciózusan elferdítette az igazságot. Visszatérően etnikai kritériumokat emlegetett a magyar iskolában. Végül követelte a prefektustól és az ügyészségtől, hogy tegyenek lépéseket a "kolozsvári Brassai Sámuel Középiskolában tapasztalható etnikai megkülönböztetés felszámolására", továbbá váltsák le Bálint Kelemen Attila igazgatót, indítsanak ellene bűnvádi eljárást. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20-21./ A Brassai Líceum tantestülete, 68 magyar és román tanára tiltakozott Funar vádaskodása ellen. Megcáfolták Funar minden állítását. Többek között jelezték, hogy román osztályokat hoztak létre mesterségesen az iskolában, 1986-tól. A román osztályok zömét magyar tanulók alkották. A tantestület kiállt amellett, hogy Bálint Kelemen Attila igazgatót demokratikusan választották meg, nem tettek ki egyetlen román osztályt sem. /Tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./1992. június 29.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése Budapesten ülésezett jún. 29-én és 30-án. Júl. 1-jén számos további tanácskozást tartottak a megjelentek. Az első napon, jún. 29-én a magyar kisebbség helyzetéről szóló, a magyar külügyminisztériumban kidolgozott dokumentumot osztottak szét a résztvevők között. Szőcs Géza RMDSZ-szenátor az ülésen ismertette a Kolozsváron kialakult feszült helyzetet, melyet Gheorghe Funar polgármester idézett elő és egy dokumentumot adott át a közgyűlés irodájának, amelyben az RMDSZ vizsgálóbizottság kiküldését kéri Kolozsvárra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./ Szergej Baburin, az orosz delegáció tagja kijelentette, hogy Románia harckocsikat és haditechnikát szállított Moldovának. A román delegáció vezetője, Vasile Mois szenátusi alelnök visszautasította az elhangzottakat. Szőcs Géza felszólalására úgy reagált, hogy az kizárólag Románia belügye. A román televízió és a román sajtó szerint Romániában megdöbbenést keltett Szőcs Géza felszólalása, aki erről előzőleg nem értesítette a román küldöttséget. /MTI, Magyar Hírlap, júl. 1./1992. július 7.
Tőkés László püspök jún. 22-én Washingtonban a kongresszusi képviselők tanácsadói előtt tartott előadásában ismertette a jelenlegi romániai helyzetet. Nemzeti közellenségnek kiáltották ki a magyarokat és a zsidókat, mindennaposak a gyalázkodó támadások. Iliescu elnök pártfunkcionárius volt előzőleg, 1990 nyarán bányászokkal verette szét Bukarestben a forradalmárokat. Az 1989-es tömeggyilkosságok halála megtorlatlan, igazságtétel nem történt. Helyettük koholt vádak alapján kisebbségi állampolgárok, magyarok és cigányok bűnhődnek. A román fasizmus újjáéledt, a tömeggyilkos román diktátort, Antonescut rehabilitálták. Marosvásárhelyen központilag hallgatólagosan támogatott magyarellenes pogromra került sor 1990 márciusában. Jelenleg is féktelen magyarellenes uszítás folyik, elég a fajgyűlölő Vatra Romaneasca szervezetre, a Romania Mare Pártra, a Román Nemzeti Egységpártra gondolni, vagy a televízió uszító műsoraira. A nacionalista kurzus tényei: koncepciós perekben elítélték az oroszhegyi, zetelaki magyarokat, a marosvásárhelyi pogromnak ellenálló magyarokat és cigányokat, Moses Rosen főrabbit és Tőkés László püspököt halálos fenyegetések érték, Vulpescu szenátor a rebellis magyarok gyűjtőtáborba internálását kezdeményezte, a népszámlálás a kisebbségek valós lélekszámának meghamisítását célozta. A kisebbségi nyelvhasználatot az új alkotmány korlátozza. A kétnyelvű helységtáblákat eltüntették. A magyar nemzetiségű katonákat a román országrészekben állomásoztatják és nem egy esetben hátrányos megkülönböztetésben részesítik őket. A magyar szobrokat meggyalázzák, Petőfi-emlékművet összetörtek. Megalázó házkutatásokat rendeztek református templomokban. A bélbori katolikus kápolnát ismeretlenek felgyújtották. Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere valóságos magyarellenes terrorhangulatot vezetett be a városban. A kormány, az államelnök, a parlament hallgat ezekben a kérdésekben, sőt el akarja hitetni Európával, hogy a kisebbségi kérdésben minden a legnagyobb rendben van. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 1. - 7. - folytatásokban/1992. július 10.
A magyar tévé Panoráma műsorában nyilatkozott Gheorghe Funar kolozsvári polgármester. Kijelentette: nem helyes, hogy a magyar érettségizőket túlterheljék: még magyar irodalomból is vizsgázzanak. Funar leszögezte, nem gyűlöli a magyarokat. Sugár András megkérdezte, miért állította, hogy a magyarok ezer év alatt nem tudtak civilizálódni, Funar azt felelte, hogy 1989-ben Hargita és Kovászna megyében magyarokat öltek meg, kiszúrták a szemüket. Funar leszögezte: nem hallott a szárazajtai vérengzésről, ahol románok magyarokat öltek meg. A polgármester szerint Ceausescu jó román volt. /Szabó Piroska: Kolozsváron járt a Panoráma. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10., Népszabadság, júl. 11./1992. július 16.
Kétnapos látogatásra /júl. 15-16./ Kolozsvárra érkezett az Egyesült Államok bukaresti nagykövete, John R. Davis Jr. Gheorghe Funar polgármester Kolozsvár elért eredményeit ecsetelte: minden a legnagyobb rendben van. Ezt Románia Nemzeti Egységpártja, a Romania Mare Párt képviselői is alátámasztották, szó sincs etnikai problémákról, csak néhány magyar szélsőséges elem zavaró hatásáról. Mikó Lőrinc RMDSZ-tanácsos elsorolta a város magyar nemzetiségű lakosságának égető problémáit. Erre Medrea Liviu alpolgármester elkezdett Budapest irányításáról, aknamunkájáról, a magyar katonai invázióról és Erdély bekebelezésének tervéről beszélni... /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./ 1992. augusztus 1.
Gheorghe Funar, Kolozsvár nacionalista polgármestere legújabb rendeletében aug. 1-jétől betiltott mindenfajta politikai tevékenységet a templomokban. Azzal indokolta rendelkezését, hogy egyes papok mise közben politizálnak. /Pesti Hírlap, júl. 27./ 1992. augusztus 6.
Az Angol-Román Társaság és a Magyarok Világszövetsége közös nyilatkozatban tiltakozott a soviniszta, antiszemita, ellenségeskedést szító szervezetek tevékenysége ellen, ilyen a Vatra Romaneasca, a Román Nemzeti Egység Pártja és a Romania Mare Párt. Ugyancsak nyugtalanítóak Gheorghe Funar kolozsvári polgármester intézkedései. Fenn kell tartani a jó viszonyt Erdélyben a két nép között. /Közös nyilatkozat. = Magyar Nemzet, aug. 6./